Nóráp a Bakonyalja és a Kisalföld találkozásánál fekszik, Pápától 8 km-re. Neve feltehetően német eredetű.
A települést először 1315-ben említik, amikor Nóráp és Kovácsi határainak bejárásáról tesznek jelentést. 1325-ben Károly Róbert király Nóráp fele részét Zunhur mesternek és fiának adományozza. Nóráp várbirtok, a XV. század második felétől az ugodi vár tartozéka. 1549-ben az Enyingi Török család fosztotta ki mindenükből a nórápi jobbágyokat, és tette pusztává a falut. 1556-ban a török elől kellett menekülniük, s a lakosok csak egy év múlva mertek visszamenni. 1565-ben a török felégette, majd 1592-ben elnéptelenedett. 1609-től ismét lakott hely. A XVII. századtól leginkább Pápához írják össze. Utoljára az Eszterházy család pápai ága birtokolja. Katolikus templomát 1522-ben említik először. Lakossága 1699-ben református, 1779-ben egy része római katolikus hitű. Iskolája 1733-tól van. A XIX. század végén közel 600-an laktak a településen, ma a lakosok száma 230 körüli. A falu 2002 óta teljes infrastruktúrával rendelkezik. Mezőgazdasági jellege ősidőktől a mai napig megmaradt.
Nevezetességek
- Római katolikus templom. A település első templomáról 1522-ben már szólnak az írások, ám ez a templom elpusztult. A ma álló és szolgáló római katolikus templom építését 1799-ben Pauly Mihály tervei alapján kezdte építtetni gróf Eszterházy Károly. A templomot Szent Mihály tiszteletére 1835-ben szentelték fel. A klasszicista stílusú épület a falu közepén, kis téren áll. A templom falán 1996-ban elhelyezett emléktábla köszönetet mond P. Szalay Jeromos szerzetesnek, aki a XX. század közepén a párizsi, majd a franciaországi magyarok főlelkésze volt. Az emléktáblát a II. világháború volt francia hadifoglyai állíttatták.
- Református templom. A falu református temploma 1887-ben épült, az utcasorban, a régi oratórium helyén, eklektikus stílusban. Tornya részben előreugró középtorony, párkánya fölött az építés dátuma olvasható kis kőtáblán. Eklektikus bejárati kapu, stílusos vasalással, felülvilágítója csillagmintás üvegosztóval készült.
- Világháborús emlékmű. 1930-ban állíttatták az elesettek tiszteletére, majd 1994-ben új feliratos táblát helyeztek el rajta, mely a II. világháborús hősök nevét is tartalmazza.