Vízellátás:
Nóráp község teljes belterületén biztosított a vezetékes vízzel való ellátás. Az ivóvízhálózatot a Pápai Víz- és Csatornamű Rt. Üzemelteti. A vízellátó rendszer vizét a községben található vízbázisról, egy mélyfúrású kútról biztosítják. Az ivóvíz biztosítása a településen megoldott. A községi hálózat hossza 2,654 km. A lakások gyakorlatilag vezetékes ivóvízzel ellátottak. Az engedélyezett éves vízfogyasztás kb. 10950 m3. A mélyfúrású kútból búvárszivattyú termeli ki a vizet és juttatja a vízkezelő (vastalanító) berendezésen keresztül a 100 m3-es víztároló medencébe, amelynek túlfolyó szintje 158,6 m. A medencéből hálózati szivattyúk biztosítják a fogyasztók felé a szükséges vízmennyiséget.
Szennyvíz elhelyezés
A község kiépített szennyvízhálózattal rendelkezik. 2003. június 30-án megtörtént a Nóráp. Döbrönte, Ganna, Kup, Pápakovácsi,éa Pápasalamon községek Önkormányzatai által közös beruházással megvalósított szennyvízcsatorna hálózat építésével és szennyvíztisztító telep létesítésével kapcsolatos beruházás műszaki átadása. Folyamatosan történik a háztartások rákötése a csatornarendszerre. Az ingatlanok 85 %-a a csatornahálózatra rákötésre került. A rendszer üzemeltetője a Pápai Víz és Csatornamű Rt.
A településen engedélyezett szennyvízkibocsátás élővízbe nem történik.
Ipari jellegű szennyvíz képződésével járó tevékenységet nem folytatnak. A területen megvalósuló szennyvízkeletkezéssel járó fejlesztések kibocsátási követelményeit a korábban már említett a felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól szóló 203/2001. (X. 26.) Korm. rendelet, ill. a 9/2002. (III. 22.) KöM-KöViM együttes rendelet szerint kell meghatározni.
Csapadékvíz elvezetés
A község területén nyílt árkos csatornarendszer üzemel, melynek folyamatos karbantartása és a külterületeken pótlása szükséges A csapadékvizek befogadója a településen a Kis-Séd. A felszíni vizek végső befogadója a Marcal .A kisebb vízfolyások és a nyílt árkok kezelése a község önkormányzatának feladatkörébe tartozik.
Hulladékkezelés
A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény szerint hulladéknak minősül bármely, a törvény 1. számú melléklete szerinti kategóriák valamelyikébe tartozó tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles. Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, illetve a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést, illetve környezetszennyezést, biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, környezetkímélő ártalmatlanítását.
A törvény külön szabályokat tartalmaz a települési szilárd és folyékony hulladékokra és a veszélyes hulladékokra vonatkozóan:
Települési szilárd hulladék
Amint már a korábbi fejezetekben említettük a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv. szerint a települési önkormányzatok feladata az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladékok, kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatás szervezése és fenntartása. A településen keletkezett hulladék összetétele rendkívül inhomogén, nagy szervesanyag tartalmú háztartási hulladék mellett tartalmaz még vegyes kerti és veszélyes hulladékot (növényvédőszeres göngyöleg, lejárt szavatosságú gyógyszer, használt elem stb.) is, ezért elhelyezését rendkívüli gondossággal kell megoldani. A településen a háztartásokban és a község vállalkozóinál keletkezett kommunális hulladék gyűjtése és elszállítása szervezett formában történik. A hulladék begyűjtését az önkormányzattal szerződésben álló Győri Kommunális Szolgáltató Kft. végzi. A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeit a 213/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet szabályozza. A rendelet kiterjed a települési szilárd és a települési folyékony hulladékokra egyaránt. A települési folyékony hulladékok kezelésével már korábban foglalkoztunk. Az összegyűjtött szilárd kommunális hulladék elhelyezése a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. Győr-Moson Sopron megyében található kommunális szilárd hulladéklerakó telepén történik. A háztartásokban a hulladékot 110 literes műanyag edényzetben gyűjtik, amiből a szolgáltató a hulladékot hetente szállítja el. A jelenlegi hulladék-elhelyezés környezetvédelmi szempontból megoldottnak tekinthető. A településen tervezett fejlesztések a kommunális szilárd hulladék mennyiségének jelentős növekedésével nem fognak járni. A hulladékgazdálkodási törvény konkrét szelektív gyűjtési követelményeket is megfogalmazott, mely szerint a települési szilárd hulladék “biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmának” 25%-os csökkentését írja elő 2004. július 1-jéig. Ez közelítőleg az a mennyiség, ami átlagosan kerti zöldhulladékként a lerakókra kerül. Az országos és a területi hulladékgazdálkodási tervben foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban a települési önkormányzat illetékességi területére helyi hulladékgazdálkodási tervet kell kidolgozni. Az elkészült helyi hulladékgazdálkodási tervet az önkormányzatnak rendeletben kell kihirdetnie.